Amikor a postás egyszer csenget

Még ágyközeli állapotban voltam december 31-én, reggel fél nyolckor, amikor csöngetett a postás. Egyszer. A kézbesítőhölgy nem győzött szabadkozni a szokatlanul korai zavarás miatt. Honnan is tudhatta volna, milyen különleges befejezését jelenti egész gyűjtői évemnek az a romániai Galaţi-ról (olv.: Galac) érkezett boríték, amit a kezében tart. Megosztom önökkel a tartalmát:

Földes Imre: EMKE

Földes Imre-hátlap

Be kell vallanom, új szerzeményem meglehetősen felkészületlenül ért, mert a Földes névvel, ebben a műfajban, még nem találkoztam. Első dolgom volt, persze, utánanézni, kit is tisztelhetek személyében. Kutakodásom eredménye az lett, hogy ennek az írásnak „Az ember aki egyszer született, de többször halt meg” címet akartam adni, de végül lemondtam róla a bulváros hangzás miatt. A dolgok nagyjából követhetőek Földes (Feld) Imre életének első szakaszában, aki megszületése (1881, Budapest), és Romániába történt „kitántorgása” (1920 vagy 1921) között, a művésszé válás megszokott stációit járja végig: tanul, utazik, kiállít, díjakat kap, s válik a századelő egyik jelentős plakát – ha úgy tetszik: kereskedelmi – művészévé. Arról azonban nincs adat, hogy egy – innen nézve – sikeres művész, miért dönt az ország elhagyása mellett. A romániai évtizedeket is meglehetős homály fedi. Tehetségéhez méltó teljesítménynek leginkább egy nagyváradi festőiskola megalapítása (1927) tekinthető, amiről a Wikipédia német nyelvű szócikkéből szerezhetünk tudomást. A román nyelvű változat ezzel szemben tudni véli, hogy Földes 1935-ben Bukarestbe költözik, s ott is hal meg 1948-ban. Vagy, ismeretlen helyen, 1958-ban. A német szócikk szerzői azért is „visszahozzák” őt Budapestre, szerintük itt hunyt el, 1948-ban… Nem tisztem rendet teremteni ebben a zűrzavarban, s csak remélni merem, hogy előbb-utóbb majd csak akad valaki, a szakma részéről, aki a művész jelentőségéhez mérhető érdeklődéssel fordul a Földes-életmű felé.

De vissza a… kaptafához! Sokáig az volt a meggyőződésem, hogy olyan reklám-képeslap került a kezembe, ami egy plakát melléktermékeként jött létre. Igen ám, de semmi nyomát nem találtam annak, hogy EMKE – plakát is szerepelne a Földes életműben. Ráadásul, a képeslap visszafogott színvilága jelentősen eltér a művész utcai figyelemfelkeltést célzó plakátjaitól. Mostanra már szinte biztosra veszem, hogy Földest ezúttal kifejezetten egy képeslap megtervezésére kérték fel, s ez a körülmény igencsak értéknövelőnek számít ebben a műfajban.

Az EMKE – Földes Imre kapcsolat nem volt új keletű, és nem is merült ki a reklám-képeslap létrehozásában. A Sármány Ilona – Juhász Gyula szerzőpáros kitűnő kultúrtörténeti esszéjéből tudjuk, hogy Földes Imre a kávéház enteriőrjének kialakításához a tükrök feletti freskófríz („Csodaszarvas vadászat”) megfestésével, valamint a pilléreket elfedő ornamentika megtervezésével járult hozzá.

EMKE - Rákóczi úti oldal
Tükörfal. Rákóczi úti oldal. (Képes levelezőlap a múlt század második évtizedéből)

Ami az képeslap másik szereplőjét, Sárai Elemért illeti, nos, ő igazi sztár volt a maga idejében. Mint látható, a képes-levelezőlap postai felhasználása 1909-ben történt, abban az évben, amelyben az EMKE zenésze dobogós helyezést ért el Magyar Cigányzenészek Lapja által szervezett prímásszavazáson, mindössze két szavazattal lemaradva a második helyről! Így aztán az is megfordult a fejemben, hogy a levelezőlap kettős célt szolgálhatott: egyrészt, mint reklám, másrészt, mint a prímást övező „sztárkultusz” kelléke. Lehet, hogy pénzért árusították, mint napjaink sztárfotóit?

Sárai Elemér emléke mostanra elhalványult, neve többnyire a Krúdy Gyuláéval együtt merül fel,  arra emlékeztetve, hogy a nagy írót ő búcsúztatta kedvenc nótáival, közöttük a „Lehullott a rezgőnyárfa…” cíművel. Ami pedig az EMKE-t illeti… Krúdy leginkább a tabáni, és óbudai kiskocsmákat kedvelte, de bizonyára elmorzsolt volna egy könnycseppet azon a napon, amikor a zene végképp elhallgatott  az EMKE helyiségeiben, s a hegedű felfénylő hangjait a pénzcsörgés zöreje váltotta fel.

0 Comments

Szóljon hozzá:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .