A Raschka-rejtély

Újabb kalandozásomra Őfelsége vett rá, aki egyszer csak fogta magát, és a gyűjteményembe ugratott, na jó: kocogott…

A császár poroszkálása valamikor 1898-ban történhetett, amikor a Monarchia népei uralkodásának ötvenedik évfordulóját ünnepelték, és akkor annyi képes-levelezőlap született az eseményről, hogy a birodalom összes folyóját el lehetett volna rekeszteni velük. Ezt a mi példányunkat egy bizonyos Max Raschka alkotta, aki apró betűivel mintha saját jelentéktelenségre akarta volna felhívni a figyelmet. Persze rögtön elhatároztam, körmére nézek ennek a Raschka-gyereknek, aki – tudatlanságom ellenére – nem akárki lehetett, ha már ilyen hatalmas téma közelébe engedték. Aztán, derült égből… Raphael Kirchner! Kiderült, és – ebben csaknem valamennyi általam megszólított forrás egyet értett-, hogy a Max Raschka név valójában Raphael Kirchner álneve, és ezt leginkább a „La guerre amusante” (Tréfás háború) – című, hat tételt számláló sorozattal látták bizonyítottnak:

El kell ismernem, első ránézésre az elmélet nem is tűnik nagyon elrugaszkodottnak, mert „kirchnerségben” ezúttal még magát Kirchnert is sikerült felülmúlni: a nőalak kecsessége, a könnyed rajz, a távol-keleti téma, a visszafogott erotika, egyes részletek kifinomultsága, és …. maga Gérard Neudin, aki 2001-es katalógusában a Raschka-dilemmát így sommázta: „Úgy tűnik, egy R. Kirchner álnévről lehet szó”.  Nos, ilyen tekintéllyel nehéz vitába szállni, még akkor is, ha az álnévhasználatot nehezen tudom értelmezni! Miért akarna ugyanis egy olyan művész, akit saját hírneve tesz piacképessé, semmitmondó, köznapi álnevet választani, a sajátja helyett?! De van itt még valami, amit egy számítógépes vizsgálat azonnal kiszúrna: a szokatlanul hangsúlyos férfijelentét, ami egyáltalán nem jellemző Kirchner-univerzumára! Amúgy, magam nem tartozom Raphael Kirchner (1876-1917) hívei közé, pedig tisztában vagyok a műfaj nagykorúsításában játszott szerepével, és a korai Kirchnert kedvelem is, de azt gondolom, bécsi korszakának izgalmas grafikai megoldásait, könnyed eleganciáját többé nem tudta megismételni, igaz, nem is nagyon igyekezett, mert sikerei más irányba terelték… Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy számomra egyáltalán nem jelentene kedvező fejleményt, ha Raschka-lapjaimról kiderülne, hogy azok Kirchner munkái, szóval valójában ellenérdekelt vagyok a kérdésben, és szeretném Raschkát Raschkának tudni.

A másik képeslevelezőlap-sorozat, amelybe a „rejtőzködő Kirchner”- elmélet hívei kapaszkodnak, tartalmaz ugyan Kirchnerre emlékeztető részmegoldásokat, de színvilága távol áll tőle, és a „Christmas pictures” (Karácsonyi képek) – címen ismert. A „Tréfás háború”- példányainál ritkábban előforduló sorozatot itt javasolom megtekinteni.

Aki vette a fáradtságot, és ellátogatott velem a bostoni Szépművészeti Múzeum Lauder – gyűjteményébe, észrevehette, hogy a tételek leírása szerint, Raschka karácsonyi képeinek szerzője .. Raphael Kirchner. Belátom, ilyen erőteljes szakmai támogatás mellett érthető az elmélet burjánzása, és olyan vadhajtásai is, mint a BKWI szilveszteri, ólomöntős sorozata, amelyet az M.R. – szignó alapján, csaknem egységesen, Kirchnernek tulajdonítanak:

Mostanra kiderülhetett, hogy a Raschka/Kirchner elmélet iránti kételyeim a jeles támogatók ellenére sem csökkentek, de az elmélet porrá zúzását Max Raschka  bányász-témájú sorozata jelentette, amelyet talán a „Glück Auf” (Szerencse fel!) – címen (nem) ismeri a szakma:

Ezúttal egy igencsak ritka, és meglehetősen sajátos témaválasztással van dolgunk, olyan világgal, amelybe kevés képeslap-illusztrátor merészkedett, de Kirchner biztosan nem tartozott közéjük. Meggyőződésem, hogy erős elfogultságra utalna, ha Ilyen előzmények után, valaki továbbra is egyenlőségjelet tenne a Raschka és Kirchner neve közé!

Van azonban egy háború-szülte Max Raschka-opusz is a tarsolyomban:

Kriegshilfsbüro Nr. 232

Nem tudom milyen volt Kirchner helyzete a hadkötelezettség szempontjából, de az biztos, hogy mire ez a 232-es sorszámú hadsegélyező lap szülőhazájában megjelent, ő már az óperencián túlról figyelte az eseményeket, sajnos, már nem sokáig…

Azt hiszem, bele kell törődnünk végre, hogy Kirchneren kívül is volt Raschka, mégpedig egy sokoldalúan tehetséges, átváltozóművész, aki ha úgy adódott, gésáknak tette a szépet, de képes volt egy bánya mélyére leszállni, vagy lövészárokból kémlelni az ellenséget. Persze, érdekes volna többet tudni a „Tréfás háború” geneziséről: kiadói megbízás volt-e, replika Kirchner hallatlan sikerű – négy kiadást megért – „Geisha”-sorozatára, vagy fogadásból jött létre? Ezt aligha fogjuk megtudni, pedig a Raschka-sorozat is igencsak sikeres lett, és ezt a máig fennmaradt példányok nagy számán lehet lemérni. Ami viszont biztos: volt egyszer egy Max Raschka nevű illusztrátor, akiről alig tudni valamit, de aki megérdemelné, hogy kiragadják az ismeretlenségből, és végre „jogaiba helyezzék”!

Nemrégiben került kezembe a Dell’Aquila-szerzőpáros „Raphael Kirchner and his postcards” – című könyvének új, 2020-ban megjelent kiadása (Matildaeditrice, Foggia). A könyv nyilván alapvető fontosságú a Kirchner-gyűjtők számára, de engem ezúttal is a Raschka-rejtély érdekelt, és meglepő választ kaptam egy sor kérdésemre. Kiderült, például, hogy a szerzőpárosnak köze volt a Raschka=Kirchner-mítosz kialakulásához. Ez onnan derül ki, hogy egy jegyzetben felhívják a figyelmet, hogy könyvük új változata nem tartalmazza azokat a Max Raschka képeslapokat, amelyek az 1996-évi kiadásban még benne voltak, mert időközben végzett kutatásaik alapján arról győződtek meg, hogy más személyről, egy stílusutánzóról van szó, „egyel a sok közül”.

Hát kedves Dell’Aquila & Dell’Aquila, ezt a szellemet nehéz lesz visszaparancsolni a palackba, különösen úgy, hogy nem sikerült kideríteni az „imposztor” kilétét! Én azért nem hagynám annyiba a dolgot, és ismertségemet, kapcsolatrendszeremet felhasználva „körülnéznék” a császárváros levéltáraiban. Kezdetnek talán az is megtenné, ha sikerülne valamit kideríteni a bécsi Mauer temető Max Raschka (1874-1922) nevű „lakójáról”!

0 Comments

Szóljon hozzá:

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .