A gyűjtők „gondviselője” rendezhette úgy a dolgokat, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára, a világháló jóvoltából, rábukkanjak Papp Aurél tábori képeslap-sorozatára. Bevallom, egy darabig csak kóstolgattam, kerülgettem a lapokat, végül mégiscsak lecsaptam rájuk. Hezitálásomnak egyszerű oka volt: a háborús tematikától mindig is idegenkedtem, a propaganda-célú felhasználás – a hazug „lövészárok- romantika” – vagy a frontkatonákat célba vevő reklámlapok cinizmusa miatt. A felsorolt jellemzőktől a műfaj legtöbbre tartott alkotásait – pl. Alberto Martini „Danza Macabra Europea”-sorozatát, vagy Carl Otto Czeschka-, és Ludwig Hohlwein lapjait – sem érzem mentesnek…
Papp (Popp) Aurél (1879- 1960) nevét a szakmán-, gyűjtőkön kívül alig ismeri valaki Magyarországon. Romániában élt, és alkotott, ott is a perifériára szorulva, egyrészt földrajzilag (Szatmárnémetiben), másrészt magyar-előzményei-, és kötődései miatt marginalizálódva. Jómagam, festői munkásságát – főművek szintjén – ismertem, összegyűjtött írásait könyvtáramban őrzöm. Persze, tudtam Adyhoz fűződő barátságáról is. De nem ezért döntöttem a képeslapok megszerzése mellett. Papp Aurél munkáiban nem érzek semmit azokból a zavaró tényezőkből, amiket felsoroltam. Rajzai egy nagy művész, egy hiteles ember őszinte-, már-már képregényszerűen összefűzhető tudósításai a háború valóságáról:
A képeslapok – a hátoldalon olvasható felirat szerint – „A m. kir. debreczeni 3. honv. gy. ezr.” – tulajdonát képezték, és hadsegélyezési célra készültek. A példányok némelyikén látható bélyegző arra enged következtetni, hogy a közzétételt „zsűrizés” előzte meg:
A harctéri valóságot kevésbé kíméletesen ábrázoló rajzainak sokszorosításához, alighanem, a művész megalkuvást nem tűrő személyisége biztosította a nyomatékot. Erre a következtetésre néhány sors-, és pályatársa hasonló fogantatású munkáinak ismeretében jutottam.
Papp Aurél szerencsés volt, megúszta a borzalmakat, és három évi frontszolgálat után hazatérhetett. Otthonában időközben minden a feje tetejére állt…
„Kertben”- című festménye akár jelképe is lehetne az impériumváltozás-okozta emberi drámáknak. A képet még Magyarországon kezdte el festeni, 1914-ben, de már Romániában látta el a bal alsó sarokban látható felirattal, anélkül, hogy lakhelye megváltozott volna. A szöveg – vélhetően az új helyzetre tekintettel – francia nyelvű, és szabad fordításban így hangzik:
„Félbehagyva 1914. augusztus 1-jén, a déli harangszóra, amikor megkaptam behívómat a világháborúba”.
A képet egyébként soha nem fejezte be.
Szeretnem megkerdezni, hogy hol lehetne megtekinteni a szoban forgo tabori lapokat?
Kérdését nem tudom értelmezni!
A futóárok címűt például nálam …
Azon kerdeskor erdekelne, hogy valahol megtalalhatoak e, gyűjteményben esetlek, allamiban vagy maganban, ezek a rajzok Papp Aureltol?
Kérdéseire nem ismerem a választ. Attól tartok, hogy a szatmári (Satu-Mare-i) megyei képtárhoz kell fordulnia…
Rendben, koszonom szepen.
Kiegészítés: mint a példa mutatja magánban is van 1-2 A.P. mű, Magyarországon.