BÉRemelés

Észrevehették, gondolom, hogy nem vagyok szűkében a hatásvadász címeknek,  amilyen ez a mostani is. De persze semmi komoly, egyetlen béremelésről sem tudok, amelyhez közöm lenne, és legfeljebb Bér Dezsőt készülök valamiféle piedesztálra, na, jó: talapzatocskára emelni.

Bér Dezső (1875-1924) soha nem tartozott a kedvenceim közé, amolyan csatazaj-szülte illusztrátornak tartottam, mint nem kevés társát a Nagy Háború környékéről. Még mielőtt a Bér-fanok felhorkannának, sietek tisztázni, hogy ezúttal is kizárólag a képeslap-művészről beszélek, róla is némiképp hezitálva, mert nem tudhatom, milyen meglepetéseket tartogat még számunkra.  Szóval, kezdetben a „futottak még” kategóriába soroltam őt, bár azt elismertem, hogy a háború-ihlette képeslapok sűrű mezőnyében a fanyar humorú Bér Dezső-alkotások külön kategóriát képeznek.

Legelső lapja, ami fizikai valójában is elém került, a harci cselekmények kezdeti, még lelkesült időszakában keletkezhetett:

Az ellenség főembereiről – királyokról, politikusokról – készült gúnyrajzok a háború „érettebb” szakaszának termékei, valószínűleg 1916-ból. „A mi jóbarátaink” sorozatcímet a kiadó malíciának szánhatta, másként nem értelmezhető a dolog, hiszen az ábrázolt személyek a Monarchia ellenségeit képviselték. Válogatás a tíz lapos sorozatból:

A megtévesztő sorozatcímen mások is fennakadhattak, és talán a kiadó is önkorrekcióra kényszerült, legalább is erre jutottam egy véletlen felfedezésnek köszönhetően. Neudin 1977-évi katalógusában rábukkantam egy rövid, a nemzetek képeslevelezőlap-kibocsátásával foglalkozó tanulmányra (166-178 o.), amelyben a Magyarországnak szentelt két és fél sort az „A mi ellenségeink” (sic!) – című sorozat VIII. számú lapja illusztrálja:

(Lehet, hogy az egyik változat exportra készült?)

Bér Dezső a háború végső, adománygyűjtő szakaszát az élclapokból megismert stílusú, több színváltozatban készült lapokkal támogatta:

Amikor azt gondoltam, hogy művészünk részéről már semmilyen meglepetés nem érhet, elállt a lélegzetem, amikor szembe találtam magam az alighanem legkevésbé „bérdezsős” Bér Dezső művel, egy remek grafikájú, és szokatlan témájú képes-levelezőlappal, amelyet viseltes állapota ellenére is lenyűgözőnek találtam:

Szégyenkezve vallom be, első ránézésre ezt is a művész háborús terméséhez soroltam, persze nem stílusa, hanem az 1915. évi bélyegző miatt, de csakhamar rádöbbentem, hogy a boldog békeidők különleges dokumentumához jutottam. Ez a műfaját tekintve nehezen beskatulyázható – lebutított reklámnak, vagy meghasonlott üdvözletnek tűnő – anzix, az 1910 nyarán tartott első nemzetközi repülőverseny emléke, és – említett sajátosságánál fogva – többcélú felhasználásra is alkalmas lehetett. Ezt a mi példányunkat, – és bizonyára nem csak ezt – maga a „hangszerkirály” látta el bélyegzőjével, vélhetően arra számítva, hogy a meeting résztvevői a tehetős társadalmi rétegekből kerülnek ki:

Nem tudhatjuk, hogy ez a kereskedői ravaszság meghozta-e gyümölcsét, az viszont biztosra vehető, hogy  lapunk tényleges futása idejére, a pianínók iránti kereslet jelentős mértékben visszaesett, és ezt nem csak Wágner úr sínylette meg.

Akárhogyan is, ez a Bér Dezső-opusz – képeslapként – a korszak magyar művészlapjainak kiemelkedő darabja, még akkor is, ha valójában egy falragasz újragondolt változata.

Csak érdekességként hozom szóba, hogy ugyanazon év őszén Milánó is megrendezte a maga meetingjét, amelyről módomban áll Aldo Mazza (1880-1964) szép, és – hadd lehessek közhelyes – mediterrán életörömöt sugárzó lapjával „tudósítani”:

A repülés békés, romantikus korszakának azonban hamarosan vége szakadt, a fejlődés más irányt vett, gonosz események siettették nagykorúsítását, és azok a művészetet is képesek voltak szolgálatukba állítani. Jelen ismereteim szerint, Bér Dezső keze alól sem került ki több, a repülőversenyes munkához fogható alkotás, ideje sem nagyon jutott rá, hiszen mindössze 49 évet élt. Anyaggyűjtésem során azonban jólesőn vehettem tudomásul, hogy ez a mű poszthumusz ismertséget szerzett a rövid életű művésznek, nem lehet véletlen, hogy a plakát poszter-változatát az egyik legnagyobb kereskedelmi világcég forgalmazza.