Keksz

Nincs az a keselyű, amelyik olyan gyorsan csapna le a prédájára, ahogyan én csaptam le erre a képeslapra, amikor elém került:

Nem mintha különösebben kedvelném az ó egyiptomi mintás tapéta előtt pózoló, Amur-parti nomád asszonyokat (a hölgy „földrajzi helyzete” a hátoldalon!), de ennek a képeslapnak egyszerűen nem lehetett ellenállni. Persze meglehetősen nagy utat kellett bejárnom ahhoz, hogy ezt a halszagú menyecskét ennyire kívánatosnak találjam. A történet néhány évvel korábban, ezzel az elegáns, zöld tollas kalapot viselő társnőjével kezdődött:

Ma már elég nehéz visszaidézni, miért is ragaszkodtam a hölgy megszerzéséhez. Éppen sznob korszakomat éltem, kizárólag a nagy nevek hoztak izgalomba, és erről a képeslapról semmit sem lehetett tudni. Sem a lap szerzőjét-, sem a „TET” – védjegyet nem ismertem, a lap hátoldala pedig nem volt elérhető. Szóval, meglehetősen hályogkovács módjára nyúltam a képeslap után! Amikor aztán megérkezett külföldi állomáshelyéről, kiderült, hogy a hannoveri Bahlsen kekszgyár reklámlapjára bukkantam. Na, ettől sem lettem okosabb, de ezen a szálon legalább el lehetett indulni.

Csak a teljesség kedvéért, megmutatom a lapok hátoldalát is:

Rövid keresgélés után sikerült kideríteni, hogy egy Mela Koehler-opusszal ajándékozott meg a gyűjtői szerencse. Márpedig Mela Koehler (Köhler) a műfaj „szent szörnyetegeinek” egyike, aki mintegy százhatvan (!) Wiener Werkstätte-képeslaphoz adta a nevét. Minden beavatott tudja, hogy ezekből egyetlen példány is belépőt jelent az  illusztrátorok Parnasszusára! Hamarosan azt is megtudtam, hogy a művésznő 1910-1912 között két, egyenként 12 lapos sorozatot állított a rejtélyes  „TET” szolgálatába.

Temérdek tudásomat, egyébként, részben Reiner Meyernek, és az ő alapos-, Bahlsen-képeslapokat  feldolgozó doktorijának, részben pedig Peter Weiss & Karl Stehle „Reklamepostkarten”-című munkájának köszönhetem Az  illusztráció ez utóbbi műből való:

Hamarosan az is világossá vált, hogy a TET-brand nem egy konkrét terméket jelöl, a dolog ennél sokkal ravaszabb.  A TET voltaképpen egy kartondoboz,  ha úgy tetszik,  egy csomagolási technika, amit a Bahlsen cég 1904-től kezdett alkalmazni. A TET-védjeggyel ellátott doboz – sugallja a reklámkampány – portól, nedvességtől, kiszáradástól védi a gyár termékeit, valamennyi földrész, valamennyi korosztálya számára.  A két Mela Koehler- sorozat is ezt az üzenetet hordozza: az egyik Ázsia népeihez „viszi el” a kekszgyár termékeit, a másik egy hölgy TET-dobozokkal tűzdelt életét kíséri végig.

A védjegyről csak annyit, hogy az egy „örök, folyamatos” jelentésű óegyiptomi hieroglifára vezethető vissza, az ókori Egyiptom művészete iránt szenvedélyesen érdeklődő tulajdonos, Hermann Bahlsen ízlésének megfelelően.

A Bahlsen-reklámlapok nem ritkák a képeslapok világpiacán, de a Mela Koehler-félék annál inkább. A Weissenböck aukciósház 2009. augusztusában nyolc lapját bocsátotta árverésre, ötöt az „Ázsiai alakok”, és hármat az „Életpálya” sorozatból. A lapok – állapotuktól függően – 100-190 euró közötti árakon keltek el.

*

A gyűjtők jó néhány olyan cég nevét tartják számon, amelyek igen sokat tettek a kereskedelmi művészetek fejlődéséért. Ezeknek a cégeknek persze nem a reklámgrafika fejlesztése volt a célja, de azzal, hogy felismerték a reklámok erejét, és lehetőségük volt a legjobb művészeket megfizetni, akaratlanul is hozzájárultak a műfaj fejlődéséhez. Olyan nevek jutnak hirtelenjében eszembe, mint a Moёt et Chandon, Job, Byrrh, Dunlop, Fernet-Branca, Stollwerck, Cinzano… És persze a Bahlsen! A hannoveri kekszgyár nagy korszaka – már ami a kereskedelmi művészetek fejlesztéséért tett „erőfeszítéseit” illeti – a Mela Koehler-fémjelezte időszak után következett. A művésznő remek választásnak bizonyult békeidőben, de küszöbön állt a háború, és ahhoz másfajta kvalitásokra volt szükség. A Bahlsen cég korán felismerte a vérzivatarban rejlő lehetőségeket, és újabb akcióival már Verdun lövészárkait vette célba. Törekvéseit pedig olyan gigászok segítették, mint a Wiener Werkstätte-t ugyancsak „megjárt” Carl Otto Czeschka, vagy a 20. század első felének nagy hatású reklámgrafikusa, Ludwig Hohlwein.

A  Bahlsen- termékek háborús művészetben befutott karrierjére egy későbbi alkalommal  fogok visszatérni.